Ennyien jártak nálam

2015. február 3., kedd

Egy kis életjel és helyzetjelentés

Azt hiszem ez a blogolás nem az én világom :), egyszerűen soha nincs annyi időm, hogy ide üljek és feltöltsem az általam készített dolgokat. Pedig vannak képek, amik már csak szövegezésre várnak. :D Azt hiszem be fogom azt vezetni, hogy elkezdem írogatni a dolgokat a gépen részletekben és ha összeáll egy egy bejegyzés, akkor közzé teszem, talán így sikerül kicsit aktívabbnak lennem és gyakrabban frissül a blog.

Most egy kis varrogatós dolgot hoztam nektek...

Január 10-én megszületett a harmadik kis Tündérmorzsám, akinek már ideje volt új hordozót csinálni, több dolog miatt is. :)

1. A régi, amit még anno Bencinek csináltam már tönkre ment (az alsó pánt tövében elszakadt), de így is kibírt 2 gyerkőcöt, úgyhogy ideje volt nyugdíjazni. :)
2. A harmadik babócánk kislány, úgyhogy illett csinálni Bogicánknak egy olyat, ami nem kék. :D

Annyira elégedett vagyok most ezzel a hordozóval, hogy azt hiszem tökélyre fejlesztettem a saját mei tai-unkat. Igaz ez az utolsó darab egy darabig, amit csináltam, mert nálunk a tervezett létszám teljesítve és öcsinek is messze még a gyerekprojekt. De ő lesz a következő, akinek készül majd, ha igényt tartanak rá. :D Aztán majd lehet gyártani sorban a keresztcsajaimnak és persze a legszebb dolog majd az lesz, amikor már az unokáknak tervezhetem meg, de ez még nagyon a távlati jövő.

Íme a képek, természetesen Bogicánkkal. A szabásmintája a régi, annyit változtattam rajta az előzőhöz képest, hogy a pántok nem 10, hanem 15 cm szélesek és a body része is kapott egy fríz réteget, amitől stabilabb lesz. Emiatt nem tudom mennyire lesz majd "probléma" a nyári időszak, mert az előző mei tai-unkban pont az volt a jó, hogy a vékonyabb anyag miatt nem izzadtak bele annyira a fiúk. De annyira csak nem lesz neki melege, hogy ne tudjuk használni. :) Erre már varrtam egy csuklyát is, amit még nem használunk, mert elég kicsi, ahhoz, hogy ne bukjon a buksija semerre mikor alszik, de idővel az is jó szolgálatot fog tenni, ahogy nő majd a kisasszony. :) Akartam rá tenni egy telefontartót is, de az még várat magára, idővel az is meg lesz, mert sokkal kényelmesebb lenne nekem, és ami még helyet fog kapni rajta egy cumitartó. Benci és Bálint nem cumiztak, így nekem ez eddig eszembe sem jutott. Bogink cumis lett, és most, hogy elkezdtük hordani a fiúkat oviba, felmerült a cumitartó hiánya. Ugyanis, ha már mélyen alszik akkor kiköpi és nem épp higiénikus, amikor a buszon csak úgy lóg a cumi a semmiben és szedi össze a port. Szóval lesz még egy pár dolog, ami helyet kap rajta, hogy mindenki számára praktikus legyen. :)

A másik dolog amit meg szeretnék még nektek mutatni, az Hello Kitty egy újabb változata, ami még mindig nem tökéletes, de lesz ez még jobb is. :)
Ezt egy nagyon kedves ismerősömnek (talán bátran  mondhatom, hogy barátnőmnek) a kislányának csináltam, mert szerettem volna már rég meglepni valamivel, amit végre sok év után meg tudtam valósítani. :)

Íme, Hello Kitty, aki katicalány :) lett. Az eredeti szabásmintát, kb. 1,5-szeresére nagyítottam és így lett kb. 20 cm-es, olyan igazi babusgatni való. És a kis tulajdonosának is tetszett és ez a legfontosabb dolog. :)

És még egy dolog van, amit megmutatok...
Készült egy másik nagyon kedves ismerősömnek (az előző zárójeles megjegyzés itt is érvényes :D ) a kisfiának Bogyó és Babóca figura is. Amik még inkább nem lettek tökéletesek, mert ők az elsők minden tekintetben. Ez annyira a miénk, hogy párom csinálta a szabásmintáját is. Szóval olyan igazi kis családi alkotások lettek, amiket még lehetett volna alakítani, de erre már nem volt idő, mert ezek abban az időszakban születtek, amikor már nagyon a végére akartam járni minden félkész dolognak, mert a pocakosságom már a vége felé járt. De Bogyó és Babóca kis tulajdonosa is meg volt vele elégedve (legalább is hozzám ez jutott el ;) ) és ennél több nem kell. Íme a képek:

És a végére egy kép a három kis tündéremről, hogy Benci és Bálint mellett Bogicát is bemutassam nektek. :) Igen kékben van, de egy jó csaj kékben is jó csaj... :D ;)

 Köszönöm, hogy elolvastál! :)

4 megjegyzés:

Viveca Summers írta...

Szio! Gratulálok a kisasszonyhoz! Gyönyörűsèges!!!!
A Mei tai is szuper lett:) imádtam hordozni én is :))

Angi írta...

Szia! Köszönjük szépen! :) Én muszájból kezdtem el hordozni, de imádom én is, mert amellett, hogy megkönnyíti a közlekedést még jó is "összebújni" a gyerkőccel. :)

Viveca Summers írta...

Igen, a muszáj nálam is bevillantott :) De amennyire ódzkodtam tőle először, annyira megszerettem, most meg annyira de annyira hiányzik az az összebújás :)

Angi írta...

Bújunk máskor, máshogy, minél többet. Szerencsére nekem a gyerekek elég bújósak, bár Benci kezd leszokni róla, mert mégis csak lassan 7 éves nagyfiú. :D De minden adandó alkalmat kihasználunk. ;)
Van, hogy Bogi a mellkasomon fekszik, Benci és Bálint meg a két hónom alatt.
Amikor a gyerek már felfedez nagyon nehéz őt bekorlátozni, és nem nagyon tűrték, ha sokáig voltak felkötve, így csak akkor kötöttem fel őket már másfél éves koruk után, ha nagyon siettünk vhová, egyébként órákba telt eljutni mindenhová még akkor is, ha csak 10 perces volt az út, mert pl. minden követ meg kellett nézni, hogy bele illik-e a gyűjteményünkbe. :D