Ennyien jártak nálam

2012. július 11., szerda

Távirányító tartó :)

Nagyon régen nem tudtam már leülni varrni vagy horgolni, mert nagyon kevés a szabadidőm a gyerkőcök mellett. Bár lehet, hogy csak én vagyok a béna és nem tudom beosztani megfelelően az időmet, de valahogy nem megy a bütykölés az állandó figyelmet igénylő gyerkőceim mellett. :) Amit nem azért bánok, mert a gyerekekkel kell lenni, mert úgy gondolom, hogy az együtt töltött időt most kell tartalmasan eltölteni velük, mert nagyon gyorsan eljön az az idő, amikor már nem velem akarnak sok időt eltölteni, hanem a barátokkal, úgyhogy nem panaszkodom ám, csak néha jó lenne az embernek kikapcsolódni és egy kicsit kizökkenni a mindennapi "mókuskerékből".
Na de nem is az én bütyköléshiányomról szeretnék itt mesélni nektek, mert mindenkinek meg van a maga "problémája" és senkit nem érdekel, hogy nekem mi is hiányzik.......meg majd idővel lesz erre is időm és mindent be tudok pótolni, akkor meg majd a gyerekek fognak hiányozni. :D

A távirányító tartó szüksége már elég rég felmerült a családban, mert valakinek mindig sikerült eldugni és hát ez nem olyan, mint a telefon, hogy jó akkor csörgessük meg a nem találtat azzal ami meg van. :) Párom itthon volt a múlthéten szabadságon és mert a kinti dolgokat, amit beterveztünk erre az időszakra a rettenetes meleg miatt nem tudtuk csinálni, hát bent foglaltuk el magunkat. Amikor már a lakás hellyel közzel rendben volt (mert ez a művelet mindig hagy maga után kivetni valót, mert a drága 4 évesünk kb 5 perc alatt vissza tudja állítani az előző állapotot :) ), akkor elkezdtünk bütykölni. Ez a távirányító tartó szabással, varrással együtt kb. 1,5 óra alatt kész lett. Maradék anygot használtam hozzá, úgyhogy pénzbe se került. Van itthon még frízem amivel a nagy részt kibéleltem, hogy legyen tartása az egésznek, és a rekeszeket ezután varrtam rá.
És egyenlőre meg van minden kapcsolónk, mert Benci lelkesen pakol mindent vissza, hogy anya a távirányító nincs a helyén úgyhogy visszateszem :) ...........kíváncsi leszek meddig tart majd a lelkesedés. :D

És itt egy kép az én két lókötőmről is, csak mert Bálintot itt még nem is mutogattam, pedig rettenetesen büszke vagyok rá is. :D


Hát nem gyönyörűek? :D

Nincsenek megjegyzések: